JUBILEUM 30
A Schwarzwald Hagyományőrző Egyesület 2026-ban ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. A jubileum alkalmából 2026. szeptember 12-én délután ünnepi gálaműsort állítunk színpadra, valamint egy kiállítással is készülünk.
Nem csupán az elmúlt harminc évet idézzük fel, hiszen a rátkai táncélet hagyományai jóval korábbra nyúlnak vissza. Julika tanító néni is, jó egy évtizeddel korábban kezdte meg munkálkodását. Birk Ignácné, Magdi néni pedig már az 50-es évek végén ropta táncosaival.
A jubileumi év során szeretnénk felidézni mindazokat a pillanatokat, amelyek közösségünk történetét formálták. Fogadják szeretettel a rátkai táncközösség egykori és mai tagjainak történeteit és tartsanak velünk az emlékek felidézésében.
Endrész Beáta
A táncos kezdetek
A régi tánccsoport megalakulásának körülményeire, első lépéseire nem egyszerű visszaemlékezni, hiszen több mint hat évtized választ el a kezdetektől.
Az általános iskola felső tagozatos tanulóiból verbuválódott néptáncegyüttes megalakulása két remek tanító néni és tanító bácsi, Birk Ignácné és Birk Ignác, kezdeményezésére alakult meg. Emlékeim szerint az 1959-60-as években.
Magduska tanító néni áldozatos munkájának köszönhetően amatőr módon próbáltuk elsajátítani a sváb hagyományokhoz kapcsolódó tánclépéseket. Lelkesedésünknek köszönhetően olyan közösség jött létre a próbák és fellépések nyomán, mely meghatározták mindennapjainkat. Ott tapasztaltuk meg, hogy milyen magasztos érzés őseink, nagyszüleink, szüleink hagyományait tovább örökíteni.
A remek irányításnak és lelkesedésünknek köszönhetően olyan szintet értünk el, hogy eljutottunk különböző nemzetiségi fesztiválokra, az emlékezetes tokaji szüreti felvonulásokra, ahol még tv-felvétel is készült rólunk, ami nagy dolog volt abban az időben. (Akkor még nem tudtuk, hogyan működik a tv: 2 órát táncoltunk, 5 percet adtak le belőle. Ettől függetlenül óriási élmény volt.)
Emlékszem még egy olyan eseményre is, amikor tánccsoportunk egy budapesti rendezvényen vett részt, ahol Kodály Zoltán és felesége volt a díszvendég. remélem, ezt a halvány emléket páran még meg tudják erősíteni, annak ellenére, hogy nagyon régen történt.
Ahogy ezeket a visszaemlékező sorokat írom, büszke vagyok, hogy részese lehettem ennek a kornak. Továbbá arra is, hogy a kemény próbák, fellépések során erős baráti kötelékek szövődtek közöttünk, amelyek az évtizedek próbáit is kiállták. Ma is sok személyes kapcsolat fűz számos egykori táncoshoz. Ennek alapján egészen pontosan fel tudom sorolni egykori társaimat. Fiúk: Birk Ferenc, Bodnár József, Braun Antal, Braun István, Braun János, Drizner József, Firkola Ferenc, Hauschel József, Spéder Ferenc, Toplenszi József. A lányok: Aranyosi Magdolna, Bekker Erzsébet, Braun Rozália, Endrész Katalin, Gintner Katalin, Hajde Rozália, Herhalt Magdolna, Kajzer Erzsébet, Kajzer Magdolna, Májer Rozália, Wachter Erzsébet, Wachter Katalin, Wachter Mária.
Akiket esetleg kifelejtettem, azoktól elnézést kérek!
Meghatározó volt életünk ezen szakasza a sváb identitásunk erősítésében is. Örömmel tölt el, amikor hazamegyek, látom, hogy vannak ma is, akiknek köszönhetően hagyományaink nem vésznek el. A mai fiatalok színvonalas fellépései a különböző rendezvényeken, s a régi népszokások életben tartása jól példázzák ezt.
Remélem, ezen visszaemlékező sorokkal hozzájárultam egy kicsit a régi emlékek felelevenítéséhez, melyek már egy kicsit homályba vésznek. Az esetleges pontatlanságaim javítását, kiegészítését szívesen veszem. Így remélhetőleg még több majdnem elfeledett emlék kerülhet felszínre.
Tisztelettel: egy régi táncos: Braun István
Miskolc, 2026. február 7.
